Által menni én a Tiszán nem merek, nem merek, de nem merek.
Your browser does not support the audio element.
A csitári hegyek alatt A horgosi csárda A jó lovas katonának A Vidrócki híres nyája Által mennék én a Tiszán Az bajom van véled Azt gondoltam, eső esik Babám, az ajtót be ne lakatold Béreslegény Bonchidai menyecskék Csillagok, csillagok Csínom Palkó Elindultam szép hazámból Ellopták szívemet Elmegyek, elmegyek, el is van Elmegyek, elmegyek, hosszú útra Elment a két lány Elmúltak a mézeshetek Én az éjjel nem aludtam egy órát Erdő, erdő, erdő Erdő, erdő, kerek erdő, madár lakik benne kettő Érik a szőlő Felfutott a szőlő a háztetőre Felülről fúj az őszi szél Gábor Áron rézágyúja Gerencséri utca Győri kanász a dombon Hajlik a bojzafa Harangoznak Szebenbe' Haza is kéne már menni Hej, halászok Hej, Jancsika Hej, rozmaring Hej, Vargáné Hull a szilva Jaj, de beteg vagyok Jó bort árul Sirjainé Jól van dolga Két malomra tartok számot Két szál pünkösdrózsa Kimentem a selyem rétre Kincsem, komámasszony Kis kece lányom Kőrösfői kertek alatt Kossuth Lajos azt üzente Madárka, madárka Már minálunk, babám Már Vidróczki emelgeti Még azt mondják, nem illik Még azt mondják, ez se szép Megkötöm lovamat Megöltek egy legényt Megrakják a tüzet Megyen már a hajnalcsillag Nem vagyok én senkinek sem Nincs Szentesen olyan asszony Ó mely sok hal Összegyűltek, összegyűltek az izsapi lányok Ősszel érik Rudas csillag Sej, a tari réten Szánt a babám Tavaszi szél vizet áraszt Új a csizmám Van borom s pálinkám es Veres az ég tova felé Zöld erdőben jártam
